Jezsuitáknak van egy érdekes szokásuk,
senki se tudja, de van.
Ahogy neked is, nekem is, nekik is,
me lám hogyisne, csak mintha
mind egyszerűen emberek lennénk.
S mégsem, vagy mégis?
E pur si mouve...
Lássuk be, hogy az egyszerű
józan paraszti (nem tahó) ésszel
az egysenlőség nem utópia,
a szabadság nem mellékzörej,
s te, te mégsem én vagy...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése